Figyelmeztetés- és vészjelzések hangja.

A figyelmeztető felhívás
Akármikor egy csincsilla lát valami szokatlant vagy hallja őt és nem tudja, hogy ez mi, válaszol egy sor rövid és hangos figyelmeztető hívásssal (akár 15- ször egy időben). Tipikus figyelmeztető híváshangok, szeretnek ugatni. Vad életben ezt a hangot arra használták, hogy riassza az egész csoportot, gondolom. (warn1.wav Here, csincsilla, távolról aggódik néhány tűzijáték miatt.)

Egy újonnan vett csincsilla gyakran alkalmazza ezt a hangot, mert az új környezetében sok furcsa zaj van. Amikor a csincsilla hozzászokik az új otthonához és fokozatosan szelíddé válik, meglehetősen ritkán fogod hallani.

Csincsilláknak nagyon érzékeny fülük van. Például, ha egy autóajtó távolról csukódik valahol, mi emberek ne vesszük észre azt a zajt, mert túlságosan hozzászoktunk ehhez. Egy csincsilla attól a zajtól fél, mert ez annyira furcsának hangzik.

Néha, hallhatsz egy csincsillát, ahogy ugat, amíg alszik. Általában kárognak, néhányan rekedten kiabálnak. Én biztos vagyok, hogy a csincsillák álmodnak! Azt gondolom, hogy nekik néha, ráadásul rémálmaik vannak.

A Hirtelen vészjelzés
Ha egy csincsilla egy hirtelen zaj miatt megrázkódik és nem tud megnyugodni, nem tud elfutni. Akkor a csincsilla egy rövid hívás, egy félelem kiáltásait hangoztatja, amelyek így hangzanak, <<Hababababapp>>. Ez nagyon viccesnek hangzik.

Félelem és fájdalom
Extrém helyzetekben egy félős és ingerlékeny csincsilla egy hangos és metsző sikítást hallat. Egy szelíd csincsillától, csak ritkán fogod ezt hallani, csak rendkívül ritkán hallod sírni.

A csincsillák szintén ezt használják, ha fájdalomtól sírnak - például, ha nekik sebük van bárhol.

Forrás:(c)Michael Termathe